Az új Polgári Törvénykönyv korszerűsíti a magánjogot

A Szatmár Megyei Törvényszéken szeptember 30-án sajtótájékoztató keretében ismertették az új Polgári Törvénykönyv családjogi szabályait, amely bevezeti a jegyességet, a házassági szerződést és a közös felügyeletet, valamint változtatja a tulajdonjogra, öröklésre és szerződéskötésekre vonatkozó eddigi rendelkezéseket is.

- Az új polgári törvénykönyv október 1-től lép hatályba; a 2009. július 17-i, a Polgári Törvénykönyvről szóló 287. törvény mellett hatályba lép az annak alkalmazásáról szóló törvény is, amely egész sor átmeneti intézkedést ír elő. A jogszabály alkalmazkodik a megváltozott társadalmi viszonyokhoz, modernizálja a magánjogot, ezért hatályba lépése üdvözlendő, ugyanis több eddig szabályozatlan területet is magába foglal - mondta el Grosos-Maxim Rodica bírónő, a Szatmár Megyei Törvényszék elnöke.

A törvénykönyv lényeges módosításairól Kiss Zita, a polgárjogi ügyekkel foglalkozó bírósági szakosztály elnöke számolt be a szatmári sajtó képviselőinek. Az új törvény olyan területet is magába foglal, mint a jegyesség intézménye, amit eddig hivatalosan nem ismertek el. De ugyancsak az új Polgári Törvénykönyv vezeti be a házassági szerződést, és módosítja a házastársak vagyonának elosztási lehetőségeit.

Válás esetén nem csak a vagyonelosztás, hanem a gyerek elhelyezés terén is újdonságokat hoz a törvénykönyv. Míg eddig egyik vagy másik szülőnek ítélték oda a gyereket, október 1-től közös felügyeletről is dönthet a bíróság.

Az új törvény előírásai úgyszintén alkalmazandók a hatályba lépés előtti jogi helyzetek későbbi hatásaira is, melyek a személyek állapotából és képességeiből adódnak, házasság, leszármazás, örökbefogadás és törvényes eltartási kötelezettség, tulajdonviszonyok, beleértve a javak általános rendszerét, valamint a szomszédi viszonyokból, ha ezek a jogi helyzetek fennállnak az új törvény hatályba lépése után.

Az új polgári törvénykönyv hatályba lépésekor gyámság, kurátorság, tilalom vagy más védettségi állapotban lévő személyek, képességeik tekintetében, a polgári törvénykönyv előírásainak alávetendők.

Grosos-Maxim bírónő szerint, eddig ez a legjobb törvény általi szabályozás, hiszen a korábbihoz képest új utat biztosít a magánjognak. Emellett sikeresen felzárkózik a nemzetközi gyakorlathoz, ami által teljesíteni tudja azt az elvárást, hogy a polgári és a gazdasági élet időszerű alaptörvénye legyen.